Gyakoribb betegségek:

>>> Macskaleukózis (FeLV, Feline Leukemia Virus)

A macskák leukózisa (FELV) nagyon elterjedt és roppant alattomos megbetegedés. A betegség lappangó jellege miatt inkább középkorú és idősebb állatok megbetegedése, mivel a macskák hónapokig, esetleg évekig nem mutatnak tüneteket.

A vírus nemi úton is terjed, a fertőzött anyák kölykei már fertőzötten jönnek a világra. Gyakran más fertőzésekkel (FIV, FIP) együtt fordul elő.

Maga a vírus kis ellenálló képességű, testváladékokban beszáradva is csupán néhány óráig életképes.

A vírusnak a szervezetben okozott kártétele széleskörű, a tünetek a megtámadott szervtől/szervrendszertől függően nagyon változatosak.

A betegség védőoltásokkal megelőzhető: a vakcina hatására egészséges állatban ellenanyag termelődik a teljes leukózis vírus ellen, és annak daganatképződést kiváltó antigénje ellen is.

Kijáró vagy kertben élő, illetve más macskákkal tartósan érintkező állatoknál (pl. kiállítások, panziók, tenyésztés) a vakcinával történő védekezés feltétlenül ajánlott.

Az általunk javasolt oltási protokoll szerint két oltásra van szükség az alapimmunizáláshoz (egykomponensű leukózis elleni vakcina, egyéb oltásoktól eltérő időpontban beadva), majd évente emlékeztető oltás, ekkor akár már más oltásokkal összevonhatóan.

Az alapimmunizálás a következőképpen zajlik: 1. oltás 3 hét múlva a 2. oltás majd évente emlékeztető oltás egy- vagy többkomponensű vakcinával. A leukózis elleni oltás előtt szerológiai vizsgálattal érdemes meggyőződnünk arról, hogy macskánk nem tünetmentes hordozó-e. 

Forrás: https://www.kapuvariallatorvos.hu/hu/tudastar/a-rettegett-betegsegek-felv-fiv-es-fip

>>> "MACSKA-AIDS" (FIV,Feline immunodeficiency virus) Macskák immunszupresszív vírusa

A tévhitekkel ellentétben ez az emberi AIDS-hez hasonló vírusos megbetegedés csak és kizárólag a macskaféléket veszélyezteti, a tudomány jelen állása szerint emberi fertőzést nem okoz. Nagyon sok hasonlóságot mutat a korábban már ismertetett FeLV-fertőzéssel. A betegség a fertőzött állatok vérével és nyálával terjed (karmolások, harapások), emiatt a kijáró, verekedő kandúrok a legveszélyeztetettebbek, de minden macska fogékony a fertőzéssel szemben. A lappangás itt is hónapokig-évekig eltarthat, emiatt inkább középkorú és idősebb állatoknál okoz panaszokat és elhullást.

Gyakori párhuzamos fertőzöttség is más vírusokkal.

A betegség gyanúja vérvizsgálattal igazolható.

Nem gyógyítható, a megbetegedett állatoknál csak tüneti kezelést alkalmazhatunk, általában minimális eredménnyel.

Megelőzésre vakcina nem áll rendelkezésre, ahogy az emberi AIDS esetében sem. Ennek oka, hogy a vírus gyorsan és könnyen változtatja a szervezet védekezését kiváltó antigénszerkezetét.

Forrás: https://www.kapuvariallatorvos.hu/hu/tudastar/a-rettegett-betegsegek-felv-fiv-es-fip

>>> Fertőző hashártyagyulladás (FIP, Feline infectious peritonitis)

Gyakran előforduló, erősen ragályos betegség. A fertőzött állatok testnedveivel, vagy ún. ragályfogó tárgyak (etető-itatótálka, fekhely, de akár a gazdi ruházata, cipőtalp, táskák alja, kozmetikai kellékek, stb.) közvetítésével terjed, így csak lakásban tartott cicánk is megbetegedhet. A lappangási idő 2 hét - 4 hónap, a fertőződés általában egy éves kor alatt bekövetkezik. A betegség elhúzódó lefolyású, a tünetek megjelenésétől számítva az elhullás pár héten belül bekövetkezik. A tenyészetekben, menhelyeken élő és általában a tartósan összezárt állatok, valamint a FeLV/FIV-fertőzöttek veszélyeztetettebbek.

A FIP-et okozó, coronavírusok közé tartozó vírus szoros rokonságot mutat az enyhébb lefolyású bélgyulladást kiváltó coronavírussal. Valószínűsíthető, hogy a macskák a bélrendszeri elváltozásokat okozó vírussal fertőződnek és bizonyos részükben a vírus mutációjaként alakul ki a FIP-ért felelős vírus és ennek hatására a jellegzetes tünetek.

A betegség nem gyógykezelhető, kevésbé előrehaladott esetekben tüneti kezeléssel, vagy interferonokkal próbálkozhatunk ideig-óráig, de a kórjóslat így is kétes-kedvezőtlen.

A megbetegedett állatokat társaiktól elkülönítetten, zártan kell tartani. Együtt tartott állatoknál fontos a macskavécék rendszeres és alapos fertőtlenítése, valamint az egy vécére járó macskák számát lehetőség szerint 2-3 állatban minimalizáljuk.

A vírus átlagos lakóhelyi körülmények között kb. 2-3 hétig életképes, de beszáradt bélsárban akár hat hétig is megőrizheti fertőzőképességét!

A kifejlesztett oltóanyag egészséges macskák orrba cseppentéssel történő vakcinázására szolgál. A vakcinázás célja, hogy a csak a felső légutakban elszaporodó vírus olyan erős sejtes immunválaszt váltson ki, amely megvédi a macskát az utcai vírustól. A vakcina hatékonyságával kapcsolatban eltérőek a tapasztalatok és a vélemények.

A "VÍRUSTESZTEKRŐL" RÖVIDEN:

Ezen tesztek elvégzése általában nem igényel heroikus beavatkozást, mindössze pár csepp vérre van szükség hozzájuk. A levett vért gyorsteszttel a helyszínen, vagy laboratóriumba továbbítva vizsgáljuk. Az eredmények a teszt típusától függően negyed óra vagy 1-2 nap múlva várhatók. Léteznek egyes és ún. kombinált tesztek is, melyek nem csak leukózis, hanem FIV (vagy FIP) fertőzöttség felderítésére is alkalmasak.

Mivel ezen tesztek többsége a szervezet aktuális ellenanyag-termelésén vagy a szervezetben aktuálisan jelen lévő vírusrészecskék (antigének) kimutatásán alapszik, előfordulhat, hogy az eredmény pontosítása érdekében a vizsgálat 6-8 héttel későbbi ismétlése válik szükségessé.

FIP gyanúja esetén a fertőzöttség a tünetek és a kórlefolyás, valamint a has- vagy mellűri folyadék vizsgálatával igazolható. Ennél a betegségnél a vérből történő szerológiai tesztek értékelése némi óvatosságot igényel, mivel a bélgyulladást okozó coronavírus-rokon miatt esetleg hibásan pozitív leletet kapunk nem FIP-es állat esetében is.

A GYÓGYKEZELÉSRŐL (FELV, FIV ÉS A FIP):

Bár az állatorvos-tudomány az utóbbi években-évtizedekben rohamlépésekben fejlődik, a leukózis, a FIV és a FIP jelenleg nem gyógyítható betegségek. Az az állat, amely egyszer már megfertőződött a vírussal, élete végéig hordozni és üríteni fogja azt, akkor is ha tüneteket akár hónapokig-évekig nem mutat, és emiatt veszélyt jelent a környezetében élő többi macska számára. A leukózissal/FIV-vel/FIP-pel fertőzött állatok esetében a felelős gazdi etikai kötelessége az állat mielőbbi ivartalaníttatása és zárt térben történő tartása a fertőzés továbbvitelének megakadályozása céljából!

Forrás: https://www.kapuvariallatorvos.hu/hu/tudastar/a-rettegett-betegsegek-felv-fiv-es-fip

>>> A macskák policisztás vesebetegsége (PKD, Polycystic kidney disease)

A policisztás vesebetegség (PKD), igencsak gyakoriak a Perzsa fajtában, mely becslések alapján a világ 30-38%-át teszi ki. A perzsák keresztezése miatt más fajtákat is érint ez a betegség, mint például a Brit Rövidszőrűek, Amerikai rövidszőrűek, és Skót lógófülűek, Maine Coon macskák, nekik szintén szükséges a PKD szűrés. 

Forrás: https://www.macskagenetika.hu/genetikai-betegsegek/jellemzok

A polycystosis elnevezés a vese szerkezetében megjelenő folyadékkal telt cisztákra utal. A veselégtelenség autoszomális domináns örökletes betegség, vagyis minden olyan macskánál előfordul, amelynek legalább az egyik elődje hordozta az affektív domináns gént. Más szóval az a macska, amelynek genetikai állományában nem szerepel ez az úgynevezett affektív domináns gén, nem szenved policisztás veseelégtelenségben, vagyis nincs hibás génje, és nem tudja továbbítani azt utódjainak sem. Ha viszont a macska policisztás, akkor lehet heterozigóta (vagyis a hibás gént csak az egyik elődjétől kapta), vagy homozigóta ( a gén mindkét elődjénél jelen volt). A macskánál mindkét esetben megjelenik a betegség.

A polycystosis 3-10 éves macskáknál jelenhet meg, általában hét éves korban alakul ki. Addig a betegség általános orvosi vizsgálatokkal, külső ellenőrzéssel és tapintással nem mutatható kis, a policisztás betegség kialakulása előtt a vesék mérete normális. 

Gyakran hasonló ciszták jelennek meg az érintett veseelégtelenségben szenvedő állat más szervein is - hasnyálmirigy, máj és méh. A betegség előrehaladtával a vese normál szerkezete rongálódik, és a vese működése folyamatosan romlik. A krónikus veseelégtelenséget a vesefunkció folyamatos csökkenése jelzi, ez általában a betegség első aggasztó tünete. A krónikus veseelégtelenség klinikailag jellemző tünetei az intoxikáció (a szervezetben felhalmozódott salakanyagok okozta mérgezés), étvágytalanság, depresszió, a testsúly folyamatos csökkenése, és a vizeletkiválasztás csökkenése. A betegség kialakulásának kísérő tünetet lehet hányás is. A szindrómák különböző mértékben nyilvánulnak meg, és a betegség előrehaladtával egyre súlyosabbá válnak.

A betegség nem megelőzhető. Felmerül a kérdése annak, hogy megakadályozhatjuk-e a betegség kialakulását, ha már a fejlődés korai szakaszban észleljük? Sajnos jelenleg nem létezik specifikus kezelés a genetikai betegség megelőzésére. A betegség minden esetben visszafordíthatatlan, és a macska végül krónikus veseelégtelenségben elpusztul. Azonban lassítható a rosszindulatú folyamat a megfelelő, speciális diéta betartásával, melynek célja az érintett vese által kimosott fehérjék, elektrolitok és folyadékok pótlása. Gyógyszeres kezeléssel és méregtelenítő terápiával enyhíthetők a krónikus veseelégtelenség, és az abból fakadó vérszegénység tünetei.

Forrás: https://www.haziallat.hu/macska/betegseg-gyogyitas/macska-policisztas-vese-betegseg/2559/

>>> Szívizom megvastagodás (HCM, Hypertrophic Cardiomyopathy)

A hipetrófiás kardiomatiopatia (HCM) genetikai dominánsan öröklődő betegség a macskáknál. 2005-ben Dr. Meurs, Kittleson és kollégái publikálták elsőként, hogy egy DNS változás a szív miozin-kötő C3 proteinjében (MYBPC3) összefüggésben áll a HCM-el Maine Coon macskákban. A DNS mutációt gyakran nevezik A31P-nek, mivel ez a DNS mutáció megváltoztatja a 31-es kódot amiben az alanin prolin aminosavra cserélődik fel. Az adatok egyértelműen mutatják, hogy nem minden mutációval rendelkező macska lett HCM beteg.

Forrás:  https://www.macskagenetika.hu/genetikai-betegsegek/kockazati-tenyezok

A hipertrófiai kardiomiopátia olyan betegség, amelyben a szív izomfalai megvastagodnak. Idővel ez az állapot szívelégtelenséghez és / vagy egyéb szövődményekhez vezet, mint például a fő erek vérrögök általi elzáródásának fokozott kockázata. A szívelégtelenség növekvő kényelmetlenséget és rossz közérzetet okoz, amely hosszabb ideig előfordulhat, és az erek elzáródása súlyos fájdalmat okoz. Úgy gondolják, hogy ez a feltétel öröklődik a brit rövidszőrű macskákban. Az érintett személyeket a szív ultrahangvizsgálatával lehet azonosítani. 

Jelenleg nincs genetikai teszt a HCM-re a BSH-kban. Ha ez egy autoszomális domináns állapot, akkor minden olyan állat, amely a mutáns gén egy példányát örökli a szüleitől, kifejleszti az állapotot, és továbbadhatja utódainak, de az érintetlen állatok ezt nem teszik meg, mivel nem rendelkeznek a gén mutáns másolatával. Azt javasolták azonban, hogy előfordulhat hiányos penetráció, ebben az esetben egyes állatok átadhatják a rendellenes gént anélkül, hogy maguk a betegség jeleit mutatnák. Csak egészséges szülőkkel rendelkező kiscicákat kell vásárolni. Ideális esetben a szülőket ultrahangvizsgálattal kell szűrni a HCM-re a párzás előtt.

Forrás: https://www.ufaw.org.uk/cats/british-shorthair-hypertrophic-cardiomyopathy

A HCM, vagyis Hypetrófiás Cardiomiopátia betegség genetikai szűrését Ragdoll, illetve Maincoon fajtáknál végezik speciális laborok. 

Forrás: https://kisallatbudafok.hu/orvosvalaszol/orvosvalaszol-9082/

>>> Aujeszky-féle betegség (álveszettség)

Az Aujeszky-féle betegség elsősorban a háziállatok betegsége, de vadon élő állatok is megkaphatják. A veszettséghez hasonló tünetekkel járó vírusos betegség a kutyáknál és a macskáknál mindig halálos kimenetelű.

Az álveszettség elsősorban a háziállatok betegsége, de vadon élő állatok is megkaphatják. A veszettséghez hasonló tünetekkel járó vírusos betegség a kutyáknál és a macskáknál mindig halálos kimenetelű. A vírus az embert nem betegíti meg. Kedvenceink nyers sertéshús vagy patkányok elfogyasztásával fertőződhetnek.

Tünetei:

A kórokozó a látszólag egészséges sertésben is jelen lehet. Ha ilyen sertéshúst (főleg gégét) a kutya vagy a macska elfogyaszt, rövid időn belül megbetegedhet. Az első tünetek általában 3-4 nappal a kórokozó szervezetbe kerülését követően jelentkeznek, és főleg az idegrendszeri tünetek dominálnak. A kutyák ingerlékenyekké válnak, nyálfolyás, bizonytalan járás alakulhat ki. Jellemző tünet a kíméletlen vakarózás, amely kezdetben a szájszöglet és a fej tájékán, később az egész testen megfigyelhető. A vakarózás olyan mértéket is elérhet, hogy a kutya bőrdarabokat harap ki magából, illetve esetenként öncsonkítások is lehetségesek. Az álveszettségnél a veszettséggel ellentétben állkapocsbénulás nem alakul ki. A beteg állat 1-2 napon belül bénulásos tünetek között elhullik.

Macskákban feltűnő a bőséges nyálzás, a keserves nyávogás, a pupillák egyenlőtlen tágassága és esetleg izomgörcsök jelentkezése. A megbetegedett macskák is kivétel nélkül elhullanak. A betegséget kutyákon és macskákon nem lehet gyógyítani, ezért a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt.

Sertéshúst vagy belsőségeit kizárólag főzve vagy sütve adjuk kedvenceinknek. Sertés- és vaddisznóhúst nyersen etetni nem szabad! Megbízható vakcinás védelem nem áll rendelkezésre. 

Forrás: https://www.haziallat.hu/macska/gondozas/aujeszky-fele-betegseg-alveszettseg/2359/